Berdárka, evangélikus templom (Brdárka)

A település első jegyzett lakói juhászokv voltak, a 16. században pedig vlachokat telepítettek be a területre. A Radzimhegy tövében terül el, mely vidék már a korai időktől kezdve ismert volt cseresznye ültetvényeiről. Virágkorát a 19-20. század derekán élte, ebben az időben a településnek összesen 200 lakosa volt.

A jelenleg is álló evangélikus templom 1696-ban épült egy korai fatemplom helyén. Tipikus példája a klasszikus reneszánszvés barokk jegyekkel ellátott falusi templomoknak. A templom átépítésére 1786-ban került sor. Az eredeti, torony nélküli templomépülethez 1850-ben harangtornyot építettek, melyet a barokk népi építészet stílusában zsindelytetővel fedtek. A toronyban található harangok 1921-ből valók.

1754-ben készült a templom barokk oltára, mely csavart oszlopaival, gazdag ornamentális díszítésével és a párkányon megjelenő gazdag figurális elemekkel az épület legkülönlegesebb díszítőeleme. Az oltáron megjelenő ábrázolások a Húsvéti ünnepkör egyes jelentős momentumait emelik ki, az Utolsó vacsora, a Keresztrefeszített Krisztus és a Feltámadás jeleneteivel. Minden bizonnyal az oltárral egykorú a szószék, melynek nyolcszögletű alépítményén faragott domborművek láthatóak – Krisztus és a négy Evangélista alakja – a szószék baldachinján pedig egy angyalszobor látható. A templom épületét 1749-ben többször átalakították, ekkor került be a fa karzat is. A karzaton kapott helyet az 1762-ben, Wallachy Dániel, szepesszombati orgonakészítő különleges orgonája, mely 2017-ben műemléki felújításon esett át. Ez az egyetlen, máig teljes épségében fennmaradt orgona Wallachy orgonakészítő műhelyéből.

A gömöri evangélikus templomokra jellemző elem a fából készült, faragással díszített karzat. Többségében a férfiak és a fiatalok számára fenntartott hely volt, míg a nők az templom hajójában lévő padokban foglaltak helyet. A karzatok főképp a templomok befogadóképességének növelését voltak hivatottak elősegíteni, homlokzati elemeiket pedig többnyire gazdag ornamentális díszítéssel látták el. A berdárkai karzat abban is eltér a megszokottaktól, hogy a növényi díszítés mellett hét különálló képpel is d íszítették.

A karzat középső jelenete II. József császárt ábrázolja, hálából türelmi rendeletéért. A további hat képen bibliai jelenetek láthatóak: az Édenkert, Ádám teremtése, Illés próféta a Kerít pataknál, Illés szekere, Dávid király és Krisztus Mózessel, Áronnal és az Evangélistákkal a templomban.

Berdárka egyházilag Fekete-Patak lelkészéhez tartozott, így a településen működött Safárik Pál József bölcseleti doktor, a prágai egyetem könyvtárnokának édesapja is. Működésére a karzat keleti oldalán látható kazetta hívja fel afigyelmünket, mely a berdárkai templom logója is lett. Rajta szlovák nyelvű felirat olvasható, mely jegyzi azoknak a jeles személyeknek neveit, akik 1826 májusában a templom felújítását támogatták. A templom tetőszerkezetét a Szlovák Kulturális Minisztérium támogatásának köszönhetően cserélték le, a templom barokk oltára pedig a Gótikus út Társulás és a Közép-Európai Alapítvány közös támogatásában újult meg. Nemrég alakult meg a berdárkai templom megmentéséért létrehozott társulás, melynek célja a szellemi, kulturális és tárgyi emlékek megőrzése – koncertek rendezésével újra felélesztik a kulturális életet. Útban Berdárka temploma felé megtekinthetik Gecelfalva (Koceľovce), Restér (Roštár), Ochtina (Ochtiná) és Csetnek (Štítnik) gótikus templomait.