Szalóc, református templom (Slavec)

Szalóc község központjában, egy magaslaton áll a település egyhajós, egyenes záródású szentéllyel ellátott temploma, mely minden bizonnyal egy 14. századi szakrális épület alapjaira épült. A korábbi templom feltehetőleg a gombaszögi pálos kolostor egyik külső kápolnája volt. Az eredeti épületből kizárólag a szentély maradt fenn. Annak ellenére, hogy mindeddig részletes régszeti feltárás nem történt a területen, a korai eredetről a fennmaradt középkori vakolatrétegek és freskótöredékek tanúskodnak. Az épület tömbjéhez a későbbi átépítéseknek köszönhetően egy torony csatlakozik. Eredetileg a templom a vidéki templomépítészet jellegzetes mintájaként torony nélkül, különálló harangtoronyonnyal ellátott építmény volt.

A templom 1552-ben került a református egyház kezébe. 1801-ben jelentős átépítésre került sor, ekkor kapta mai formáját. A középkori épülettömb teljes átépítésre került, ekkor épült a torony különeges formájú, zsindellyel fedett hagymakupolája is. A torony nyitott toronyaljjal bír, melyen keresztül közvetlenül a templom belső terébe juthatunk. Komolyabb felújítási munkálatokat végeztek a 19. században, így 1832-ben készültek a templom padjai, 1866-ban pedig megújult a körítőfal is. Ekkor került kifestésre a mennyezet és a karzat is. Ezt követően is folyamatosan karban tartották a templomot, 1907-ben egy különleges neoreneszánsz orgona került a templomba, mely Kerékgyártó István debreceni műhelyében készült.

A templom egy jellegzetes, kisméretű vidéki református templom, melynek központjában dominánsan emelkedik ki a szószék és az Úr asztala. A teret egy körbe futó karzat ékesíti, melynek kazettáin ornamentális jellegű díszítés látható. A késő barokk kazettás mennyezet szintén díszített. A központi kazettát egy nyíló virág díszíti, mely mellett az 1801-es évszám olvasható. A református egyház tanítása szerint az emberalakok ábrázolása tiltott volt, ezért ornamentális motívumok kerültek megfestésre a templom mennyezetén. A belső tér különlegességei közé tartoznak a magyar nyelven írt táblák, melyek felsorolják azokat a jeles egyházi és világi személyeket, valamint mestereket, akik részt vettek a templom felújításában és átépítésében. A templom logójának a központi kazetta ornamentális díszét választottuk.

A legrégebbi feliratos tábla 1801-ből:

Akkori Lakosok, Osvárt Márton István, Mihály Andr. (András), Lőrintz Márton György, Tsunya András, Mihály Márton Péter, Feretz András, Simon János, Tartzali Sámuel, Tsunyotska János Márton, Borbély János, Temel János György, András Szabó, Márton György, Molnár Jósef, Farkas István János, Bartók András György, Fábián János István, György János, Mihály Péter, Sturmán Márton János, Kováts András, Basa Márton Sámuel, Kosuth Irén, Bokros János, Latzka Márton, Kőrösi András, Asztalos Mester emberek N. Hubai Sándor és Madarász István által 1801.

Tábla a tempom mennyezetén:

ÉPÍTTETETt FELSÉGES KIRÁLY IIdik FERENTZ KEGYES ENGEDELMÉBŰL. TISZ. BAKÓ FERENTZ URAM PRÉ. N. N: BARTÓK JÁNOS URAm. KUR: AMBRUS JÁNOS EGYHÁZF. 1801.10. Septembris. (Épittetett felséges Király II.-dik Ferenc kegyes engedelméből. Tisz. Bakó Ferenc uram Pré. N.N: Bartók János uram. Kur: (~kúrátor) Ambrus János egyházf. (~egyházfi) 1801. 10. Szeptember)