Kövi, evangélikus templom (Kameňany)

Az eredetileg Szent László tiszteletére felszentelt, 13. század közepén minden bizonnyal egy korábbi, román kori templom alapjaira épült templom egy kisebb emelkedőn áll a település központjában. Egy egyhajós templomépület félköríves szentéllyel, toronnyal és a szentély északi oldalán sekrestyével. A kutatók egy része azt feltételezte, hogy a szentély eredetileg egy korábbi, átépített rotunda része volt, amelyhez később épült hozzá templom hajója (a későbbi kutatások ezt megcáfolták). Érdekes részlet a templom hajójának északi oldalán megjelenő, mára befalazott állapotában látható koragótikus bélletes kapuzat. A templom mai formáját főként a 17. századi átépítéseknek köszönheti. Erre az időszakra datálható a hajó boltozata, valamint az ablaknyílások átépítése a barokk és a klasszicista átalakításoknak köszönhető. Az 1800-as években épült a templom mellett álló nagyméretű harangtorony.

A templomépület eredeti formája nem ismert, korai monumentális méreteit azonban alátámasztja a település jelentősége a középkorban (az egyik legrégebbi település a vármegyében), illetve a jelenlegi padlástérben fennmaradt falképek is. A települést elsőként IV. Béla király 1243-as adománylevelében említik, amikor a király Bebek Detrének és fivérének Fülöpnek adományozta a területet Kövi (castrum Kevy) vára a mai Rákos település határában található. A környező területek gazdag fém és vaslelőhelyeket rejtettek, melyeknek feldolgozása kohókban történt. A későbbi korokban Kövi a szomszédos Ratkó településhez hasonlóan a helyi mesteremberek, kézművesek központja lett. A gömöri települések nagy részéhez hasonlatosan Kövi település temploma is a 16. század végén az evangélikus egyház kezébe került. A templom falképei a 14. század második felére és a 15. század első felére datálhatóak. Az egyik legkiemelkedőbb motívum Szent Anna harmadmagával (Mettercia) ábrázolása – mely kép a templom logójában is helyet kapott – amely a templom hajójának északi falán, a karzat fölött látható. Ezen a részen található a mandorlába foglalt Szűz Mária alakja és a Három királyok imádása jelenet is. A falképek közül kiemelkednek a magyar szent királyok alakjai – Szent László, Szent István és Szent Imre a szentély keleti falán. A hajót a reneszánsz átépítések során dongaboltozattal fedték és minden bizonnyal lejjebb hozták a mennyezetet is. Erről árulkodnak a mostohán a padlástérben fennmaradt falképek – a diadalív hajó felőli oldalán fennmaradt az Utolsó ítélet töredékes ábrázolása. A diadalív szentély felőli oldalán az 5 okos és 5 balga szűzről szóló példázat alakjai kaptak helyet.

A falképek feltárása a 19. század második felében kezdődött (Nagy István) és a VŠVU professzora folytatta 1958-ban. 1977-ben Milan Togner több szondát nyitott a templom falain. A szentélyben álló klasszicista oltár Czauczik József festményével (Jézus az angyalokkal) és a baldachinos szószék a 19. századra keltezhetőek. A templom orgonája 1785-ben készült Franz Eduard Petznik tiszolci műhelyében.

A templommal szemben, az út túloldalán egy jelentős klasszicista iskolaépület áll, mely ma a helyi községházának ad otthont. A helyi gyülekezet már régóta a jolsvai egyházhoz tartozik. 2011 óta komplex műemléki felújítás, feltárás és restaurálás folyik a templomban Koreň Péter restaurátor vezetésével.

Nem messze Kövitől további jelentős templomokat találhatunk, így Rákos, Újvásár, Ratkó, Kisperlász és Süvete középkori épületei is egy letűnt kor emlékét hordozzák magukban.


	Stílus: román	Építési időszak: 13. század fele
	Egyház: evangélikus	Patrocínium: eredetileg Szent Lászlo Király
	Körút: jolsvai