Dátum:
Rubrika:
Csetneki körút, Templomok
Tagy:

Ochtina, evangélikus templom (Ochtiná)

Az eredetileg Szent Miklós tiszteletére felszentelt templom az egyik legrégebbi és legkülönlegesebb gömöri templomok körébe tartozik. A település a 13. században már létezett, valószínűleg német bányászok alapították. Főként vasércet bányásztak itt és vaskohók is működtek a falu területén. IV. Béla 1243. június 5-én kelt oklevele jegyzi, hogy a Gömörben, a Bors nemzetség birtokában lévő Sajó melletti területet – a tatárok elleni harcokban tett szolgálataikért – az Ákos nembeli Fülöpnek és Detrének adományozza. A települést az oklevelek 1318-ban említik először, ekkor az Csetneki Bebek család birtoka volt, akik minden bizonnyal a templom építtetői és díszítésének megrendelői voltak. Új magyar nevét („Martonháza“) 1906-ban egykori birtokosáról, Marton Rudolfról kapta.

A jelenleg is látható eredetileg egyhajós, poligonális szentélyzáródású, északi sekrestyével ellátott gótikus templom minden bizonnyal egy korábbi, román kori templom helyére épült (sokáig azt hitték, a ma is látható templomtorony román eredetű, ám a kutatások kiderítették, hogy a gótikus korból származik, a rajta látható kettős román ablakok vagy “bifóriumok”  valószínűleg másodlagosan felhasználtak – egy egykori románkori épületből származhatnak). A templom a 14. század második felében kaphatta egyedülálló freskódíszítését, mely különleges narratív ábrázolásaival tűnik ki a környék falképei közül. A 16. században a viszonylag kisméretű templomot csillagboltozattal fedett északi mellékhajóval bővítették

A 17. század első harmadában, amikor a templom az evangélikusok kezébe került, lemeszelték a középkori falképeket, a templom hajója a 18. században új boltozatot kapott. A gótikus falképciklus a szentély teljes egészét elfoglalja, sőt mi több a padlástérben is fellelhető néhány fennmaradt részlet. A templom hajójának északi falát elbontották a mellékhajó kialakítása miatt, itt így az eredeti falképek elvesztek. A hajó déli falán, csak néhány töredékesen fennmaradt reneszánsz falkép vizsgálható. A templom szentélyében fennmaradt Krisztológiai ciklus jelenetei három egymás alatt fekvő sávban láthatóak. Az egyik legimpozánsabb jelenet az Utolsó vacsora ábrázolása, mely kolorizmusával, művészi megfogalmazásával kitűnik a többi ábrázolás közül. megfogalmazásával kitűnik a többi ábrázolás közül.

A szentély keleti falán, a háromkaréjos ablaknyílás fölött látható a különleges háromarcú Szentháromság-ábrázolás (hasonló ábrázolással kizárólag a zsegrai Szentlélek templomban valamint a rákosi Szentháromság templomban találkozhatunk). Ez az ábrázolás a Tridenti zsinatig (1545-1563) volt használatban, mivel apokrif jellege miatt később betiltották. A különleges szimbólum olyan magával ragadó, hogy nemcsak a templom, de a Gótikus út logójának is ezt választottuk.

Az ochtinai falképek festője és a hozzá tartozó műhely a gecelfalvi templomban is alkotó műhellyel azonosítható. A gecelfalvival szemben azonban az ochtinai jelenetek kialakítása sejtelmesebb, művészibb – a festő elhagyja az éles kontúrokat, figurái élettelibbek, a gesztusok kifejezőbbek, a ruhák redőzete pedig könnyedebb megformálást mutat. A 70-es években Milan Togner és Jiří Jozefík kutatók foglalkoztak a templommal és a templomokat díszítő művészt az Ochtinai szentély mestereként azonosították. A mester különleges ábrázolásmódja, a jelenetek monumentalitása és a narratív jellegre való törekvése a provinciális jelleg ellenére is a gömöri területek legjelentősebb festőjévé teszi a ochtinai és a gecelfalvi szentélyek mesterét.

A Gótikus út Társulás és a Közép-Európai Alapítvány az állami támogatások segítségével hozzájárult a templom tetejének renoválásához.

 

Stílus: gótikus Építési időszak: 13. század végétől a 14. századelejéig
Egyház: evangélikus Patrocínium: eredetileg Szent Miklós
Körút: csetneki

 

Elérhetőség: Martin Dudáš, lelkipásztor
Telefonszám: +421 905 874 096