Restér, evangélikus templom (Roštár)

Az eredetileg Szent András tiszteletére felszentelt koragótikus templom a legrégebbi gömöri szakrális épületek közé tartozik. Restér település létrejötte a 13. század közepére tehető, az első feljegyzés a településről 1318-ból származik, először „Rester” alakban említik, amely avnémet nyelvből ered. Vashámorai már a 16. században működtek, lakói vasmunkások és bányászok voltak.

A település központjában álló templomépület a 13. században épülhetett. Az egyhajós belső térhez egy egyenesen záródó szentély csatlakozik, melyet keresztboltozattal fedtek. Az épület nyugati oldalán álló toronyban megőrződtek a korai gótikus ablaknyílások. A restéri templom, hasonlóképpen, mint a vidék szakrális emlékeinek nagy része a reformáció idején az evangélikus egyház kezébe került. Ebben a templomban fogadták el 1604-ben a gömöri evangélikus hívek az ún. Restéri cikkeket, az első egyházi törvénykönyvet, melyet 1610-ben Thurzó György nádor hitelesített. Az új vallási normáknak köszönhetően a régi falképeket lemeszelték, melyeket a területen a 19. század közepétől kezdve kezdtek újra felfedezni. Az 1689-es tűzvészt követően a hajó barokk boltozatot kapott, 1701-ben pedig elkészültek a padok, valamint a fa karzat is, mely csodálatos növényi díszfestést kapott.

Az 1724-ben készült barokk oltárt angyalalakokkal és ornamentális faragással díszítették. Az oltár fő képén, a Keresztrefeszítés jelenetének ábrázolásán helyett kapott Szűz Mária, Evangélista Szent János, a kép középpontjában pedig Krisztus keresztrefeszített alakja látható. A predellán az Utolsó vacsora impozáns jelenete látható, az oltár koronázó részén pedig a megdicsőült, feltámadott Krisztus alakját láthatjuk. Az oltárépítmény díszes oszlopait a mester bibliai idézetekkel díszítette. Hasonló stílusban készült a hajóban található barokk szószék is, melyet Krisztus és a négy evangélista alakja díszít. A szószék baldachinján egy pelikán látható, amely az egyik legrégebbi Krisztusra utaló keresztény szimbólum. A középkori szimbolika szerint az éhínség idején a pelikán utódait saját vérével eteti. Az önfeláldozó szeretet és odaadás szimbólumaként jelenik meg a pelikán ábrázolása, melyhez hasonlóan Krisztus is vérét adta az emberiségért, ezzel megmentve bennünket az örök kárhozattól. Ily módon kapott helyet a pelikán alakja a restéri templom logójában is.

A Krisztus keresztelését ábrázoló keresztelőmedence is minden bizonnyal az adott időszakban készülhetett. A diadalív felső részén olvasható felirat a templom 1935-ös felújításának idején készült. Egy 1977-es kutatás során a szentély falán középkori falképek részleteire bukkantak. A feltárt részletekből azonosítható volt Szent Erzsébet legendájának egyik jelenete (A betegek ápolása – Árpádházi Szent Erzsébet, II. András magyar király lánya a koldusok, özvegyek, árvák, betegek és üldözöttek védőszentje), valamint a Három királyok imádása ábrázolás részlete is. Részlegesen feltárásra került a keresztboltozat bordáin található ornamentális festés is. A restéri templom falképei secco technikával készültek, mely az általánosan elterjedt fresco technikával ellentétben kevésbé tartós. A falképek védelme miatt nemrég visszatakarták az eddig feltárt részleteket.

A restéri evangélikus egyházközség 2017 őszén Fénix díjban részesült az oltár felújításáért (Az év műemléke díj, melyet a Szlovák Kulturális Minisztérium ítél oda a mintaszerűen restaurált műemlékekért). Az oltár restaurálása a Gótikus út alapítvány szakmai és anyagi segítségével valósult meg.

Hasonló jellegű, egyenes szentélyzáródású koragótikus építménnyel találkozhatunk a közeli Márkuska településen. Emellett szeretettel invitáljuk Önöket a Gótikus út további templomainak, így a szomszédos települések – Gecelfalva, Ochtina és Csetnek csodálatos középkori építményeinek megtekintésére.


	Stílus: gótikus	Építési időszak: 13. század vége
	Egyház: evangélikus	Patrocínium: eredetileg Szent András
	Körút: csetneki