Rimabánya már 1268-ban városjogot kapott a kalocsai István érsektől. A község fölött egyhajós, koragótikus templom áll, reneszánsz erődfallal körülvéve. A templom szentélye szabálytalan, poligonális záródású, bordás keresztboltozat fedi. A hajóban festett kazettás mennyezet található. Az eredeti épületnek nem volt tornya, a ma is látható barokk-klasszicista harangtorony atipikusan a szentély északi falához épült a 18. században. A templom déli és nyugati oldalán profilált későgótikus kőportálok őrződtek meg, a szentélyben pedig bemélyedéses pasztofórium gótikus ráccsal.
A templom eredetileg kívülről és belülről is festményekkel volt díszítve. Ezeket részben 1893-ban tárta fel Groh I., a teljes feltárásra és restaurálásra 1956- 58 között került sor. A szentélyben a diadalív keleti oldalán, részben az északi falon és a pasztofórium fölött maradtak fenn a falképek. A Krisztus életéről szóló ciklusból a Jézus Getsemáné kertben történt elfogatása látható Jézus és Júdás alakjaival a diadalív fölötti legfelső sávban. Balra Péter apostol látható, amint éppen levágja Malchus fülét, jobbra az Olajfák hegyének sematikus ábrázolása. Az ív bal oldalán Szent György látható palástos lovagként, lábainál a sárkánnyal, jobb oldalon S-hajlatban áll a bányászok patrónusa, Szent Barbara, toronnyal a kezében. Az ív alsó oldalán próféták mellképei őrződtek meg, vonalakkal díszített négyzetekben. A szentély északi oldalán az Utolsó ítélet ábrázolásának töredékeit láthatjuk, valamint fiatornyos és kőrózsás látszatarchitektúrát a pasztofórium fölött egy meztelen, glóriás alakkal – Krisztus Szent Testével együtt.
A szentély boltozatának bordái piros-fehér geometrikus mintázattal díszítettek – a csúcson hengeres zárókőben futnak össze, melyen Stiborici Stibor címere látható – ő az itteni Szécsényi földesurak veje volt.
A templom legjobban megőrződött festménye a hajó északi falán található: a Szent László-legendát ábrázolja, a dinamikus kompozíció a hősiességet és a lovagi életet dicsőíti. A történet balra kezdődik, ahol Nagyvárad tornyai magasodnak, melyek mögött hölgyek gyászoló tekintetét és a várfalak alatt búslakodó fiatal lány alakját láthatjuk. Középen a magyar és kun lovasság cserhalmi ütközete található. A karaszkói templomban levő nyugodt ábrázolással ellentétben itt érzelmekkel teli, könyörtelen harc látható. A művész odafigyelt a kantárok részletgazdag ábrázolására, a lovak, öltözetek színére és a magyarokat a kunoktól megkülönböztető fejfedőkre. Annak ellenére, hogy a legenda folytatása – László harca a kunnal, Ladiva segítsége a kun harcos megölésében, majd a király megpihenése a lány ölében – jelentősen sérültek, mégis segítenek nekünk elképzelni ezt a hangsúlyos vonalvezetéssel dramatikus történetívbe komponált, középkori történetet.
A Szent László-legenda alatti sávban szentek képei maradtak fenn bekeretezett mezőkben – Szent Lajos jogarral, feltehetőleg Árpád-házi Szent Erzsébet, a következő kép jelentősen sérült. A déli külső falon csak sérült töredéke látható Oltalmazó Szűz Mária, Mihály arkangyal és Szent Kristóf alakjának. A rimabányai templom festményeinek nagyobb része a huszita erők megszállása alatt pusztult el. Tevékenységüket a térségben gazdagon feldolgozta a szlovák és cseh irodalom. A beltérben értékes kazettás mennyezet található 1783-ból, barokk oltár 1745-ből szószékkel (1747) és faragott kóruspaddal (1695).
Stílus: gótikus | Építés időszaka: a 12. sz. vége és a 13. sz. eleje |
Egyház: evangélikus | Patrocínium: ismeretlen |
Körút: rimai |
A folyamatban lévő felújítás miatt zárva.