Dátum:
Rubrika:
Az Európai Örökség helyszínei, Jolsvai körút, Templomok
Tagy:

Süvete, Antióchiai Szent Margit rotunda (Šivetice)

A Murány folyó völgyében, Jolsva városától délre, egy a település fölött húzódó kisebb magaslaton, idilli környezetben található az Antióchiai Szent Margit tiszteletére felszentelt 13. század közepén emelt tégla rotunda. Süvetét a korai időszakban a jolsvai uradalom részeként tartjuk számon, a 15. századtól pedig Murány várának birtoka volt.

A település közelében található a kör alaprajzú, 11 méter átmérőjű templomot Közép Európa legnagyobb rotundájaként tartjuk számon. Az elsődleges szakrális funkciója mellett feltehetőleg az építménynek védelmi funkciója is volt, ezt feltételezhetjük rendhagyó elhelyezkedéséből és a mára már elpusztult, közelében lévő várral való kapcsolatából. A 14. század folyamán a templom felső terét egy hajóra és szentélyre osztották egy monumentális félköríves diadalívvel. Az eredeti Szent Margit legendáját bemutató román kori falképeket gótikus freskókkal fedték, melyek témájaként a korai tematikát választották, mely kiegészült a Passió egyes jeleneteivel. A gömöri templomokhoz hasonlóan a süvetei rotunda is a 17. században az evangélikus egyház kezébe került. A 18. században a templomot részlegesen barokk stílusban átépítették és a korai kő erődítmény falához egy nagyméretű bejárattal ellátott harangtornyot emeltek.

Az épület közvetlen közelében a mai napig egy temető helyezkedik el. 1911-ben Gróh István, budapesti restaurátor két rétegben is falképeket tárt fel a rotunda szentélyében. 1936-ban a falképek restaurálásával P. J. Kren festőt bízták meg, aki a felső gótikus réteget eltávolította a román kori falfreskók megmentése és megóvása érdekében. Az 1976-ban zajló falkutatás során J. Jozefík és M. Togner a rotunda hajójában újabb jelentős falképeket tárt fel a gótikus kifestésből. Jelenleg részben feltárt falképek a monumentális Krisztus Keresztrefeszítése ábrázolás, Szent Mihály arkangyal lelkeket mérlegelő alakja, egy Pieta jelenet, valamint Krisztus alakja két angyal alakkal.

Mindközül a legértékesebb a szentély román kori kifestése, mely Antióchiai Szent Margit legendájának egyes jeleneteit mutatja be. Margitot, aki elutasította kérőjét Olibrius prefektust és a pogány istenek imádatát, a prefektus börtönbe vetette és megkínoztatta. Miután azonban a kínzásokat követően sem tagadta meg hitét, a prefektus fejét vetette. Szent Margit legendájának jelenetei a felső sávban kaptak helyet. Az alsó sávban a Passió néhány kiemelt eseménye kapott helyet, melyek erősen sérült állapotban maradtak fenn. Közülük a legjobban fennmaradt jelenet a keresztre feszített Krisztus alakját ábrázolja. Különösen kiemelkedő a falképek esetében, hogy a festő Szent Margit legendájának elején megjelenítette a rotundát is korai állapotában az eredeti zsindelytetővel, melyet kisméretű, kör alaprajzú, ablaknyílásokkal ellátott falazott torony koronáz, melyet minden bizonnyal a barokk kori átépítések során eltávolítottak.

Az utóbbi években a rotunda fokozatosan visszanyerte eredeti, román kori formáját és lassan megszabadult a későbbi átépítésektől és hozzáépítésektől. A barokk kori vakolat eltávolítása után a homlokzat tetőzet alatti félkörívekhez csatlakozó pillérei is előkerültek, valamint rekonstruálták az eredeti román ablaknyílásokat is. Eltávolították a másodlagosan kialakított nyugati bejáratot és megnyitották a román kori portállal ellátott eredeti déli bejáratot is, mely restaurálásra vár. A templom logója szimbolikusan jeleníti meg a rotunda külső formáját.

A Gótikus úton tovább haladva eljuthatunk a közeli Kisperlász rotundájához, Kövi monumentális templomépületéhez, Rákos templomának csodálatos falképeihez és az egyik legautentikusabb állapotban fennmaradt templomhoz, Újvásár település határában.

 

Stílus: román Építési időszak: 13. század fele
Egyház: római katolikus Patrocínium: Antiokheiai Szent Margit
Körút: jolsvai

 

A templom jelenleg nem látogatható a folyamatban lévő helyreállítás miatt.