Újvásár, evangélikus templom (Rybník)

A magában álló kisméretű templomépület a településtől nem messze, egy régi temető közepén található, szántóföldekkel és rétekkel körbevett területen. A település eredeti neve Sancta Crux (1266), azaz Szent Kereszt, mely eredetileg a templom korábbi patrocíniuma is volt egy korábbi telepre enged következtetni, melyen a források szerint egy kolostor állhatott. A feltárások eredményei szerint a mai templomépület helyén, egy román kori építmény állt. A 14. század elején épült koragótikus, torony nélküli templomépületet teljes egészében kő falazattal vették körbe, melyből már csak töredékek maradtak fenn.

Az egyhajós, egyenes szentélyzáródásúv épület északi részéhez egy sekrestye csatlakozik. A szentélyét gótikus keresztboltozattal fedték. A templom egésze közel teljesen eredeti formájában őrződött meg, eltekintve az új mennyezettől, mivel az eredeti, festett reneszánsz mennyezet (mely még egy 20. századi fényképen látható) mára már teljes egészében hiányzik. A templom különlegessége a két ornamentális festéssel díszített fa karzat, mellyel megnövelték az ülőhelyet a hívők számára.

A szentély falainak kifestése három összefüggő részre tagolódik, melyet egy ablak és a szentély bejárata tör meg. Az egyes jelenetek három egymás fölötti sávban, logikus sorrendben követik egymást. Részben egy későbbi, reneszánsz ornamentális díszítésű festés fedi a középkori falképeket. Az északi fal freskói a leginkább sérültek, mely rész esetében az alsó sávban töredékesen fennmaradt apostolalakok azonosíthatóak. Ezen a részen található a pasztofórium, festett háromszög formájú oromzattal lezárva, rajta kereszttel és egy különleges leveles záródással, mely motívum a templom logójában is helyet kapott. A keleti oldalon a felső sávban az Angyali Üdvözlet részlete látható, a középső sávban az ablak mellett az apostolgaléria alakjai láthatóak. Az alsó sáv közepén, az ablaknyílás alatt a Szenvedő Krisztus alakja kapott helyet, melyet két kiemelkedő jelenet keretez – a Keresztrefeszítés és a Levétel a keresztről ábrázolások, mely jelenetek analógiáit a martonházi és a gecelfalvi templomok szentélyeiben találhatjuk meg. A jelenetek bár nagyon hasonlóak, az újvásári templom falképeinek mestere sokkal kifinomultabban és könnyedebben ábrázolja a Passió két fontos jelenetét. A szentély déli része hasonló koncepciót követ, ám a felső sávban az eredeti középkori kifestést közel teljes egészében a reneszánsz ornamentális díszítés fedi. A középső sávban mára már csak nehezen azonosítható fennmaradt falképek minden bizonnyal a Vizitáció és a Krisztus születése jeleneteket ábrázolhatták. Az alsó sávban folytatódnak a Krisztus Passióját bemutató jelenetek a Sírbatétel ábrázolással, az ablaknyílás alatt pedig a térdeplő arkangyal kibontakozó alakja minden bizonnyal a Feltámadás jelenetet hivatott felvezetni.

Annak ellenére, hogy a falképciklus csak töredékekben maradt fenn az alkotó személye minden bizonnyal korának kiemelkedő mestere volt, aki ismerte a perspektíva ábrázolásmódját és különös kvalitásokkal bírt. Jézus alakja az újvásári templom falképein különös átszellemültséget mutat, a Pieta érzékletes, elmélyült ábrázolásához pedig egy gömöri templomban sem találunk hasonlót. További falképeket sejthetünk a diadalív felső részének vakolata alatt, valamint a hajó falain.

A templom sok éven át használaton kívül volt és többször kirabolták. A templom oltára a kassai Kelet-Szlovákiai Múzeum raktárában található, azonban sajnálatos módon az oltárképet eltulajdonították. Már a 19. században az újvásáriak egy új templom építését tervezték közvetlenül a település központjában, ám kizárólag a torony került megépítésre. 2014-ben műemléki felújítás vette kezdetét, melynek keretén belül megújult a templom tetőszerkezete.