Az eredetileg Szent András tiszteletére felszentelt koragótikus templom a legrégebbi gömöri szakrális épületek közé tartozik. Restér település létrejötte a 13. század közepére tehető, az első feljegyzés a településről 1318-ból származik, először „Rester” alakban említik, amely avnémet nyelvből ered. Vashámorai már a 16. században működtek, lakói vasmunkások és bányászok voltak. A[…]
Jolsva városának közvetlen közelében egy korai, bányászok lakta település egyik magaslatán található ez az egyedülálló gótikus falképeket rejtő templom. A templom a település északi részén található, a Vashegy lábánál, ahol egykor a Bebek család ősi vára állt. A település római katolikus, Szentháromság tiszteletére felszentelt temploma egy 13. század közepén épült[…]
A település első jegyzett lakói juhászokv voltak, a 16. században pedig vlachokat telepítettek be a területre. A Radzimhegy tövében terül el, mely vidék már a korai időktől kezdve ismert volt cseresznye ültetvényeiről. Virágkorát a 19-20. század derekán élte, ebben az időben a településnek összesen 200 lakosa volt. A jelenleg is[…]
Rozsnyó városától délre az első, múltjában is jelentős település, a valaha volt uradalmi székhely, Berzéte. A település legjelentősebb épülete Árpád-kori temploma, mely a XIII. század második negyedére datálható. Az impozáns épület a település közepén található, s idilli képet fest. Középkori, lőrésekkel és támpillérekkel tűzdelt kőfallal körülvéve magasodik a lakóházak fölé.[…]
A kiétei templom építését a 13. század végére, vagy a 14. sz. elejére datálják. A környező falvakhoz hasonlóan Kiéte is elfogadta a reformációs tanokat: már a 17. század 20-as éveitől ismerjük az itt tevékenykedő evangélikus lelkészek neveit. Egy rekatolizáció alatti rövid időszak kivételével a kiétei templom máig evangélikus maradt. Ez[…]
Rimabrézó sok környező, régióbeli faluhoz hasonlóan bányászmúlttal rendelkezik. A ma már nem létező főtér körüli alacsony családi házak fölé magasodó, eredetileg koragótikus templom a reformáció előtt Szűz Mária születésének volt szentelve. A község nevét előszor 1334- ben említik Brezou-ként, bizonyos ideig Kishont megyei székhelye is volt. Az egyhajós templom valószínűleg[…]
Rimabánya már 1268-ban városjogot kapott a kalocsai István érsektől. A község fölött egyhajós, koragótikus templom áll, reneszánsz erődfallal körülvéve. A templom szentélye szabálytalan, poligonális záródású, bordás keresztboltozat fedi. A hajóban festett kazettás mennyezet található. Az eredeti épületnek nem volt tornya, a ma is látható barokk-klasszicista harangtorony atipikusan a szentély északi[…]
A 14. század első feléből származó erődített, koragótikus templom egy régebbi objektum helyére épült. A 15. században emelték köré az erődített falat, a bekerített területre 1657-ben fagerendákból készült harangtorony épült. Az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templomhoz sekrestyét is konstruáltak. A hajó mennyezetét festett kazetták borítják, a szentélyt bordázott keresztboltozat fedi. A falfestmények a 14. század 60-as és 70-es[…]
Pelsőc városa a Bebek család ősi fészke, melynek területét 1243-ban, a tatárjárás után IV. Béla az Ákos nembeli Máté fiának, Szár Detrének és fivérének, Fülöp ispánnak adományozott a tatárok elleni harcban tanúsított hősiességükért. Haláluk után I. Detre, majd fia I. Benedek kapta a birtoktestet. Fiai, I. Domokos, Kun I. Miklós, I.[…]