Dátum:
Rubrika:
Csetneki körút, Templomok
Tagy:

Gecelfalva, evangélikus templom (Koceľovce)

A régi bányásztelepülés központjában, egy kisebb magaslaton áll a község középkori temploma, melynek különleges tornya és kiemelkedő méretei már messziről csalogatóan hatnak. Az eredetileg Szent Bertalan tiszteletére felszentelt templom a 14. század első felében épült.

Egyhajós templom, poligonális szentélyzáródással, melyhez az északi oldalon egy kisméretű sekrestye csatlakozik. A hajó nyugati oldalához egy négyszög alaprajzú torony épült, mely a felsőbb emeleteken nyolcszögűvé válik és különleges orsó alakú toronyban végződik, mely a 20. század első felében épült. A templom hajóját a klasszikus nyeregtetős megoldás helyett cseh boltozattal fedték, melyhez stílusában igazodik a templom nyugati karzata is. A szentélyt a 14. század utolsó harmadában meghosszabbították és keresztboltozattal fedték. A templom gótikus stílusáról árulkodnak még a különleges mérműves ablakok a szentély déli falán, valamint a szentély külső falához kapcsolódó támpillérek is. A jelenleg is főbejáratként funkcionáló déli bejáratot a 18. század második felében nyitották. A bejáraton a templom eredeti különleges vasalatokkal ellátott gótikus ajtaja látható, mely az eredeti középkori bejárat része volt. A másik vasalatokkal díszített gótikus ajtó a sekrestyébe nyílik. A bejárat stilizált rajza került a templom logójára is.

A templom hajóját egy domináns diadalív választja el a szentélytől, melynek falán egy csodálatos falképgaléria tárul a szemünk elé, egy teljes Krisztológiai ciklussal, az Egyházatyák, Apostolok, Próféták, Szentek és Angyalok impozáns alakjaival. A hajóban lévő szondák máig feltáratlan falképekről árulkodnak. A gecelfalvi freskók a 14. század második harmadára datálhatóak és az egyik legépebben megmaradt teljes falképciklus Gömör vidékén. Egyedülálló módon jelenítik meg a különleges narratív jeleneteket és megvalósításukban teljes egészként hatnak. Az egyes különálló, három elkülönített sávban futó jelenetek a szentély főfalait és a boltozat teljes egészét elfoglalják.

A legnagyobb elkülönülő jelenet Krisztus keresztrefeszítését ábrázolja, a főalak mellett a két latorral. A jelenet azt a momentumot ragadja meg, mikor Longinus lándzsájával megszúrja a kereszten függő Krisztust. Az ábrázolás méretét és kivitelezését tekintve az egyik legnagyobb fennmaradt Keresztrefeszítés jelenet a középkori Magyarország területén. A jelenet monumentalitását és expresszív kifejezésmódját a festő a kereszt alatt összegyűlt alakok (három Mária és Evangélista Szent János) gesztusaival is hangsúlyozza. Külön érdemes megfigyelni a két lator ábrázolásmódját is, akiket a középkori hagyományokhoz híven a keresztre kötözve ábrázolták törött végtagokkal, így sugallva a hívők felé Krisztus és bajtársai emberfeletti küzdelmét. Ahogy a szomszédos Ochtina templomában is látható, ebben az esetben is megjelenik a két lator felett az ördög és az angyal ábrázolása. A falkép érdekessége a kompozíció jobb oldalán álló pajzsra támaszkodó római katona alakja, a pajzsán egy sárkány fejével, amely a kereszténység örök ellenségével, a gonosszal folytatott évezredes harc szimbóluma (Szent György és a sárkány legendájára utaló momentumként is értelmezhető.) A freskóciklus az egyik legjelentősebb és leglátványosabb fennmarad ábrázolás Gömör megyében. A bravúros, drámai gesztusok, a különös „provinciális” stílus, az egyedülálló ikonográfiai formulák megjelenítése egy teológiailag művelt megrendelőre és egy jelentős helyi műhely működésére utal.

A Szlovák Kulturális Minisztérium, a Gótikus út Társulás és a Közép-Európai Alapítvány munkájának köszönhetően a templom oltárát restaurálták. A templom épülete és falképei emellett egy teljeskörű műemléki felújításra várnak.

 

Stílus: gótikus Építési időszak: a 14. század első fele
Egyház: evangélikus Patrocínium: eredetileg Szent Bertalan
Körút: csetneki

 

Elérhetőség: Mgr. Emília Velebírová, lelkipásztor
Telefonszám: +421 911 747 211